François NICOLAS (1947-)

 

La Bourboule-ban születtet, 1947. július 17-én. Az egykori műszaki hallgató, François Nicolas orgonatanára A. Alain, zongoratanára Roque-Alsina, zeneszerzés-tanára M. Philippot volt. A kortárs zene felé fordulását megelőzően dzsessz-zenészként müködött. Kapcsolatba került M. Kagellal és L. Bérióval (Aix-en-Provence, 1981-1982), és részt vett a darmstadti műhelymunkákban (Németország, 1982 és 1984). Később - a párizsi IRCAM-nál folyó kutatások keretében - részt vett a Modalys és a Timée programok koncepciójának kidolgozásában. Ezzel egy idöben, többedmagával megalapítja az Entretemps cimü folyóiratot.

2003-tól Ulmban tanít; számos könyv és tanulmány szerzője. Kompozicióit a párizsi Jobert-nél jelenteti meg. Műveiben - amelyek bemutatásához számos szólista és a legföbb francia együttesek (E.I.C., Itinéraire, Cnsmdp stb.) járultak hozzá - mindeddig a kamara-jellegű hangzást aknázta ki, a Sillages cimű alkotással elindítja a nagyzenekarra írott versenyművek ciklusát.

A gordonkára és zenekarra komponált Sillages (Útvonalak) egymásnak látszólag ellentmondó kiindulópontokat koordinál. A szólóhangszer, a ritmikai ostinato és hangzatfelbontás karaktereit váltakoztatva,- mind a gesztus- mind pedig a frázisszerü kifejezési módokra apellál, anélkül azorban, hogy élne a nagy ívű dallamvonalak vagy a ,,zenei próza” parlandója adta lehetöségekkel. Másfelöl, a kezdetben ,,kóbor és álmodozó” szimfonikus zenekar fokozatosan belelendül abba a hullámzásba - vajon miként sikerül a gordonkának nyomvonalat vágnia a sűrű zenekari szövetben? -, amely az eredeti felület egészét végül is átrajzolja.