François
NICOLAS (1947-)
La
Bourboule-ban születtet, 1947. július 17-én. Az egykori műszaki hallgató, François
Nicolas orgonatanára A. Alain, zongoratanára Roque-Alsina, zeneszerzés-tanára
M. Philippot volt. A kortárs zene felé fordulását megelőzően dzsessz-zenészként
müködött. Kapcsolatba került M. Kagellal és L. Bérióval (Aix-en-Provence,
1981-1982), és részt vett a darmstadti műhelymunkákban (Németország, 1982 és
1984). Később - a párizsi IRCAM-nál folyó kutatások keretében - részt vett a Modalys
és
a Timée
programok koncepciójának kidolgozásában. Ezzel egy idöben, többedmagával
megalapítja az Entretemps cimü folyóiratot.
2003-tól
Ulmban tanít; számos könyv és tanulmány szerzője. Kompozicióit a párizsi Jobert-nél jelenteti
meg. Műveiben - amelyek bemutatásához számos szólista és a legföbb francia együttesek
(E.I.C., Itinéraire, Cnsmdp stb.) járultak hozzá - mindeddig a kamara-jellegű
hangzást aknázta ki, a Sillages cimű alkotással elindítja a nagyzenekarra
írott versenyművek ciklusát.
A
gordonkára és zenekarra komponált Sillages (Útvonalak) egymásnak látszólag
ellentmondó kiindulópontokat koordinál. A szólóhangszer, a ritmikai ostinato
és
hangzatfelbontás karaktereit váltakoztatva,- mind a gesztus- mind pedig a frázisszerü
kifejezési módokra apellál, anélkül azorban, hogy élne a nagy ívű dallamvonalak
vagy a ,,zenei próza” parlandója adta lehetöségekkel. Másfelöl, a
kezdetben ,,kóbor és álmodozó” szimfonikus zenekar fokozatosan belelendül abba
a hullámzásba - vajon miként sikerül a gordonkának nyomvonalat vágnia a sűrű zenekari
szövetben? -,
amely az eredeti felület egészét végül is átrajzolja.